Forrasztott vagy hollandis kötés? Miért számít ez a klímaszerelésnél?
Ebben a cikkben bemutatjuk, miért döntő fontosságú ez a klímaszerelésnél, és melyik technológia garantálja a szivárgásmentes működést.A klímaberendezések telepítésekor az egyik legkritikusabb munkafolyamat a rézcső-csatlakozások kialakítása a beltéri és kültéri egység között. Ezen a ponton két technológiai közül lehet választani: a hollandis kötés és a forrasztott kötés. A különbség első ránézésre aprónak tűnhet, valójában azonban alapvetően meghatározza a rendszer hosszú távú megbízhatóságát.
Mi a holland kötés és mik a kockázatai?
A holland kötés egy mechanikus csatlakozási módszer, amelynél a rézcső végét kúposra alakítják, majd anyával rögzítik a csatlakozóhoz. Ez gyors és nem igényel speciális felszerelést – ezért sokan alkalmazzák. A probléma azonban az hogy
érzékeny a vibrációra, a hőtágulásra és az idő múlásával bekövetkező anyagfáradásra.
- Ezek hatására a kötés fokozatosan meglazulhat, és hűtőközeg-szivárgás léphet fel.
- A szivárgó hűtőközeg nemcsak a hatékonyságot rontja, hanem drága utántöltéste, esetenként teljes rendszercsere is indokolttá válhat.
- Gyakran előfordul hogy a hollanderes kötés a falba kerül ilyenkor a szerelő nem fér hozzá hogy esetlegesen rá húzzon a meglazult hollanderre.
- nem ritkán előfordul hogy egy-egy ilyen elhibázott megoldás következményeképp a pórul járt megrendelő kénytelen évente töltetni a klímát.
- az ilyen eseteknél a szivárgással együtt olaj is távozik a rendszerből, ami a kompresszor kenésének hiányát eredményezi.
Miért jobb a forrasztott kötés?
A forrasztott kötés során a rézcsövet és a csatlakozót magas hőmérsékleten, forrasztóanyag segítségével egymáshoz olvasztják.
- Az így létrejövő kötés egységes, folytonos anyagstruktúrát alkot, amelyet sem vibráció, sem hőingadozás nem lazít meg.
- Gáztömörség szempontjából a forrasztott kötés messze felülmúlja a mechanikus megoldásokat – lényegesen kisebb a szivárgás kockázata,
- a kötés élettartama megegyezik magáéval a csőrendszerével.
Hogyan ismerheti fel a hűtőközeg szivárgását? (A gázhiány leggyakoribb jelei)
A rosszul kivitelezett, mikrorepedésekkel teli csőkötések legnagyobb veszélye, hogy a hűtőközeg (a klímagáz) lassan, szinte észrevétlenül elszökik a rendszerből. Mivel a gáz színtelen és szagtalan, a szivárgást képtelenség észrevenni.Van azonban néhány nagyon egyértelmű működésbeli jel, amiből Ön is azonnal gyanút foghat, hogy a klímaberendezéséből szökik a hűtőközeg:
Csökkenő hűtési vagy fűtési teljesítmény: A legelső és legnyilvánvalóbb tünet.
- A klíma ugyanúgy fújja a levegőt, mint korábban, de az már nem elég hideg (vagy télen, fűtés üzemmódban nem elég meleg), így a lakás hőmérséklete lassan vagy egyáltalán nem változik..
- Jegesedés vagy deresedés a készüléken: Ha csökken a hűtőközeg mennyisége, a rendszerben leesik a nyomás. Ennek hatására a beltéri egység lamellái (az elpárologtató) vagy a kültéri egységnél található vékonyabb rézcső és a szelepek elkezdenek sűrűn jegesedni, deresedni..
- Folyamatosan járó kompresszor és megugró villanyszámla: Mivel a gázhiányos gép képtelen elérni a távirányítón beállított kívánt hőmérsékletet, a beltéri egység termosztátja folyamatosan hajtja a rendszert. A kompresszor pihenés nélkül, maximális fordulatszámon pörög, ami drasztikusan megnöveli az áramfogyasztást és idő előtt tönkreteszi a motort. ennél a jelenségnél meg kell jegyezni hogy ez a jelenség alul méretezett készülékek esetén is jelentkezni fog.
- Hibakód a kijelzőn: A modern, intelligens klímaberendezések (például a Sinclair készülékek) védelmi rendszere egy idő után letiltja a működést, nehogy leégjen a kompresszor. Ilyenkor a gép leáll, és a katijelzőn hűtőközeg-hiányra utaló hibakódot (gyártótól függően leggyakrabban EC, F0 vagy E7) jelez.
Mi kizárólag forrasztott kötéssel dolgozunk minden klímaszerelési munkánknál. Ez több időt és szakértelmet igényel, mint a hollandi kötés – de pontosan ezt értjük szakszerű kivitelezés alatt.